The Best bookmaker bet365 Bonus

Törpe dísztyúkok S


Sebright

Sebright

Az angol ló- és marhatenyésztő, Sir John Sebright alakította ki egy tenyésztörzsből (vöröses színű, tojótollazatú kakas, sárga kéklábú nangking-bantam tojó és aranyszínű, foltos vagy pöttyös hamburgi tojó) arany paduai felhasználásával a mai sebright elődjét. Dürigen szerint a fehér szín a selyemtyúktól származik, ez azonban nem biztos. A német tenyésztők, Bockelmann (Melle) és Liebsch (Hannover) 1860-tól javítottak az Angliából érkezett, addig még tejszínfehér állatok ezüstfehér mintázatán. J. Werde Grünewaldban és H. Marten Lehrtében a rákövetkező években jól továbbfejlesztették a fajtát. A tenyésztők ezüst paduaival is kísérleteztek, mely segítette a színkép és a minta változatlan örökítését. A német sebright-klubot már 1926-ban megalapították.

Bővebben...


Törpe selyemtyúk

Törpe selyemtyúk

Az NSZK-ban 1988-ban elismert fajta eredetéről nincsenek biztos információk. D. Prekel szerint egy holland tenyésztő foglalkozott 1960 körül ennek a törpe fajtának a tenyésztésével. Prekel utal arra is, hogy a selyemtyúkok kis méretben korábbi évtizedekben is előfordultak, de közvetlen forrást nem ad meg. Hollandiában az utóbbi években mindig állítottak ki kistestű selyemtyúkokat, a fajta törpe- és nagy testű változata közt a határt azonban nem lehetett egyértelműen meghatározni. Az első valódi törpéket a mi időnkben az 1985-ös Európa kiállításon lehetett megcsodálni a dániai Herningben. A "Geflügel-Börse" c. lap ll/89-es számában megjelent képen egy fehér tojó látható egy nagy kakas mellett, és nagyon látványosan mutatja a kis törpetípust. Az ottani, norvég tenyésztő által kiállított két fehér kakas és négy fehér tojó - egy dán tenyésztő fekete és vadas színű törpéi mellett - kedvet csináltak a német tenyésztőknek a vonzó törpe fajta német kiállításon való bemutatásához. 1987-ben Dortmundban, a 69. Országos Baromfi Kiállításon összesen 40 dán gyűrűs felnőtt állatot és német utódot mutattak be. Ekkor már 15 tenyésztő volt, aki a fehér, a fekete és a vadas színváltozattal foglalkozott. 1988 elején hivatalosan is elismerték, így már ugyanabban az évben a frankfurti országos kiállításon 14 törpe selyemtyúk állhatott szabályos osztályban a bírók elé. Előtte mindenesetre már bemutatkoztak Hannoverben a német fiatal baromfik kiállításán, igaz csak két fehér és hat vadas színű állat.

Bővebben...


Törpe spanyol tyúk

Törpe spanyol tyúk

Ennek a fehérarcú fajtának törpeváltozatban való megjelenését, mely a század eleje óta Angliában, Hollandiában és Németországban is ismert volt, a német tenyésztő, H. Kolb 1983 óta tartó tervszerű tenyésztői munkájának köszönhetjük. Egy nagy testű spanyol kakast és egy törpe minorka tojót használt. H. Kolb a következő évben két tenyésztörzset állított össze a spanyol kakasból és a legjobb jércékből. Mind az alaki előrehaladás, mind a szinte teljesen fehér arcterület sokat ígért. A Kaliforniában tenyésztett törpe spanyol tyúkok importálásának kísérlete meghiúsult. A Dél-Angliából behozott tenyésztojásokkal több sikere volt. Kolb egy holland tenyészetből ismét kapott egy tenyésztörzset, így a három különböző vonallal időközben hivatalosan is elismertette a fajtát a német standardban.

Bővebben...


Törpe sulmvölgyi (sulmtaler)

Törpe sulmvölgyi (sulmtaler)

Először 1957-ben, H. J. Webers állított ki Hannoverben törpe sulmvölgyit. A remcheidi W. Hill ezután aranyszínű német törpetyúkok és chamois-színű törpe paduai keresztezéséből származó kakast a weberi tenyészetből származó tojóval párosított, és elég típusos, de még mindig kék lábú állatokat kapott. Az egykori NDK tenyésztői szerencsét próbáltak sárga törpe orpingtonok felhasználásával. Webers később még visszanyúlt egy parlagi törpetyúk csoportból származó, bóbitás fekete tojóra, így előbbre jutott a jellegzetes bóbitaképződésben. A meglepetés tökéletes volt, amikor Webers 1960-ban rögtön 32 felnőtt és fiatal állatot állított ki. Egy évvel később elismerték a törpe sulmvölgyieket.

Bővebben...


Törpe sussex

Törpe sussex

A fajta az angol Sussex grófságról kapta a nevét. Az első világos sussexeket 1924ben mutatták be Londonban a Kristálypalota-kiállításon. A harmincas évek elején kerültek Németországba. A paderborni tenyésztő, Karl Lohmann azonban kis idővel azelőtt már kiállított Frankfurtban egy tarka törpe sussex kakast, melyre nagyon felfigyeltek. A második világháború után Németországban már nem volt meg a világos és a tarka színváltozat, így D. Mohrdieknek újra ki kellett tenyésztenie. A leggyakrabban tenyésztett és kiállított törpetyúkokhoz tartozik.

Bővebben...


Törpe szász tyúk

Törpe szász tyúk

Ezt a törpetyúkot hivatalosan elismert fajtaként 1995 óta állítják ki német kiállításokon. Kialakulásáról nincsenek feljegyzések. Nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy a nagy testű változat volt a kiindulási állat. Nem tudni, hogy milyen törpefajták segítették még a létrejöttét.

Bővebben...


Törpe szumátrai

Törpe szumátrai

Az 1989-ben elismert törpetyúk-fajta kitenyésztése lényegében Hessenben zajlott. A rodgaui G. Ernst tenyésztő már 1985-ben törpeszerű szumátraiakat mutatott be, melyek azonban túlnyomórészt külföldi gyűrűt viseltek. Törpe szumátrai látszólag már létezett egy ideje más európai országokban, pl. Belgiumban, és lehetséges, hogy Hollandiában is. Ezekből a tenyészirányokból K. Borntrager és K. Oeste (Kirchhain/Hessen) tenyésztők azonban nem használtak fel állatokat a tenyésztésükhöz. K. Oeste pár éve már nagy testű szumátraiakat tenyésztett, K. Borntrager a fekete törpe főnix kialakításával foglalkozott. A két tenyésztő 1986-ban fekete törpe főnix és nyírfaszínű modern angol törpeviador tojó párosításával ígéretes állatokat kapott a továbbtenyésztéshez. Az áttörés akkor következett be, amikor egy kicsinek megmaradt nagy testű szumátrait használtak keresztezésre. Az utódokat 1988-ban mutatták be a hannoveri növendékbaromfi-kiállításon. A négy fiatal kakas közül kettő már megkapta a nagyon jó minősítést. Az öt fiatal és idős tojóból álló gyűjtemény két nagyon jóra értékelt állattal tűnt ki, melyek a nemes szumátrai tyúk kicsinyített másának voltak mondhatók. A hivatalos elismerés után 1989 szeptemberében mindkét tenyésztő bemutatta az állatait a kirchhaini szemlén. Főleg a tojók tetszettek a túlnyomórészt helyes típusuk, a finom tollfényük és a tipikus fej pontjaik miatt.

Bővebben...

The best bookmaker bet365

Free Premuim Templates by BIGTheme